2016. június 2., csütörtök

Kiera Cass: The Selection – A Párválasztó

Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.




A könyv tartalma:
Valamikor a nem is túl távoli jövőben, ahol már megtörtént a IV. világháború és az USA is eltűnt, megalapítják Illéa országát, visszahozzák a királyságot és megalkotják a kasztrendszert. Nyolc kaszt van, az egyes a királyi család, a nyolcas a hajléktalanok. A mi főszereplőnk, America Singer, egy ötös, vagyis művész. Szerelmes egy hatosba Aspen Leger-be, aki férfiúi büszkesége miatt, mikor America meglepi őt, elhagyja.
A párválasztó egy showműsor, mint nekünk volt például a Nagy Ő, de itt Illéa trónörököse, Maxon Schreave, herceg keresi jövendőbeli hercegnőjét.
Természetesen America bekerül a 35 Kiválasztott közé és gyengéd érzelmeket kezdenek táplálni Maxonnal egymás iránt. Ám, amikor America végre megpróbálja túltenni magát első szerelmén, az megjelenik a palotában, mint palotaőr, és most már kettesként…

Főbb szereplők:
America Singer: America egy ötös. Mindennél fontosabb számára a családja, de még inkább szerelme, miattuk nevez be a Párválasztóba. Miután Aspen elhagyja, csak azért marad a palotában, az elején, hogy a családjuk kapja a kompenzációt. Önzetlen. A palotában sem felejti el honnan jött és a legközelebbi kapcsolatot a szobalányaival alakítja ki, és őket is „emberként” kezeli, nemcsak cseléd hatosoknak.
És itt ki is fújnak America erényei. Számomra kissé idegesítő volt, határozatlan és forrófejű. Miután megkedvelte Maxont, minden második oldalon váltogatta a véleményét: most ezt a fiút, szeretem, jajj, nem, most a másikat… Könyörgöm… elhiszem, hogy nehéz elfelejteni az első szerelmet, de akkor is…
America egy tipikus szereplő: a szüleinek, testéveinek szenteli minden idejét, nincsenek barátai, – ami a könyv szempontjából érthető – de így mégsem egy száz százalékosan tucat szereplő.
Maxon Schreave: Maxon, a herceg, Illéa trónjának örököse. Nagyon megszerettem, a maga módján igazán romantikus, viszont, szemtelen módon több vasat tart a tűzben – ami a Párválasztó miatt érthető, de tudja, hogy America-t szeretné, akkor miért? Na, mindegy…
Vicces és nem szív semmit mellre, pedig America nem egyszer elintézte magát, de ő felül tudott ezeken kerekedni – amíg America nem… újabb rossz pont…
Alapjában véve Maxon egy romantikus, vicces pasi és még pénze is van…
Aspen Leger: Aspent alapvetően utálom. Pedig nincs benne semmi utálnivaló, kivéve talán a férfiúi büszkeségét, ami miatt két év együtt járás után otthagyta Americát. Aztán, mikor kettes lett, rögtön vissza akarja szerezni, bár tenni semmit nem tesz, csak bűnbe csalja Americát,így veszélyeztetve önnön testi épségüket.
Nem sokat tudunk meg róla. Amit pedig igen, az mind pozitívum: ő tartja el családjukat, apja halála után, ésnagy tehet ez számára, mert mindent a szívére vesz. Hatosok, így rosszabb helyzetben vannak, mint Americáék, de a két család nagyon jó kapcsolatot ápol.
Szóval, Aspen, nem egy tipikus negatív szereplő, mégsem kedvelem…
Marlee Tames: Marlee-t fontosnak tartom megemlíteni, mint America első legjobb barátnőjét. Na, ő aztán egy tipikus szereplő, olyan, mint Alice az Alkonyatból, vagy Dee, a Luxen sorozatból. Kedves, kirobbanó, közvetlen, barátságos… talán kicsit halványabb, mint ők, de ugyanazt akarja szimbolizálni. Természetesen, első találkozásnál ő kezdeményez és ki is tart America mellett.

Háttértörénet:
Íme, egy disztópia, egy újraalkotott történelem. Tökéletesen fel van építve és teljesen magával ragad a történet, nem érzi úgy az ember, hogy valahol kilógna a lóláb.
A kasztrendszer nagyon durva, de volt rá példa a történelemben – bár nem teljesen ugyanígy – hogy működőképes az ilyen rendszer… egy darabig…
Illéa országa akár létezhetne is, talán még a mi korunkban is. Annyira emberi az egész, hiába botránkozunk meg az egészen, biztos vannak olyanok, akiknek sikerülne egy ilyet létrehozni és az emberek meghajtanák magukat a rendszer előtt. Illéa lakosai is ezt tették.
Megnyerő, hogy kicsit múltbeli és jelenbeli is ez a jövő. :) Gyönyörű régies ruhákban járnak, palotában élnek, király van, de közben megjelenik a mobiltelefon, a tv-készülék… csodásan van ez a két világ összemosva… :)

De a legszebb a borítója!! :D Ilyen gyönyörű borítót nem sokszor látni, sajnos. Mindegyik szép, persze, a maga nemében, de ez különösen!

Értékelés:
Összességében ez egy nagyon szerethető első kötet, ami egy különleges világba kalauzol el. A karakterek kidolgozottak, annyira ismerjük meg őket, amennyire kell és, nagyjából, szerethetőek is – kivéve, mikor kivágnád a könyvet az ablakon, mert felidegesítenek… :)
Van benne minden, ami kellhet egy jó könyvhöz és így sem túl sok. Végül is 4,5-re értékelem, America és Aspen miatt le kell vonnom fél csillagot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése