Gabriel Emerson professzor nappal Danténak, éjszaka pedig a csábítás művészetének a specialistája. Mivel biztos benne, hogy már elnyerte a helyét a Pokol alsóbb bugyraiban, régen lemondott a megváltásról, s értelmetlennek találja, hogy megfossza magát az élet örömteli bűneitől. És hogy minden vágyát kielégítse, beveti közismerten jó megjelenését és kifinomult csáberejét. Ám amikor a hallgatói között feltűnik az okos, csinos és ártatlan Julia Mitchell, akinek fájdalmasan ismerős angyalszemei vannak, minden korábbi cinikus meggyőződése megkérdőjeleződik.A lány titokzatos bája, visszahúzódó szépsége és veleszületett jósága a végletekig bosszantja a férfi öntelt énjét, ugyanakkor mérhetetlen vonzalmat is ébreszt benne. Pedig jól tudja, hogy számára Julia tiltott gyümölcs. A lány iránti vonzódása és kettejük rejtélyes kapcsolata azonban nemcsak a karrierjét veszélyezteti, hanem olyan útra tereli, ahol elkerülhetetlen a múlt és a jelen összecsapása.
A könyv tartalma:
Ez a könyv Gabriel és Julia szerelméről szól.
Julia imádja Dantét, ebből akar diplomamunkát készíteni, ám az egyetlen tanár, aki ennek a mestere, utálja őt. A lány maga sem tudja miért, mint ahogy a férfi sem.
Miután Gabriel rájön, hogy ki is valójában Julia, csak vele akar lenni, még a munkáját is kockáztatná ennek érdekében.
Spoiler nélkül nem lehet többet írni a könyvről.
Ez a könyv Gabriel és Julia szerelméről szól.
Julia imádja Dantét, ebből akar diplomamunkát készíteni, ám az egyetlen tanár, aki ennek a mestere, utálja őt. A lány maga sem tudja miért, mint ahogy a férfi sem.
Miután Gabriel rájön, hogy ki is valójában Julia, csak vele akar lenni, még a munkáját is kockáztatná ennek érdekében.
Spoiler nélkül nem lehet többet írni a könyvről.
Főbb szereplők:
Julia Mitchell: történetünk főhőse. Egy érzékeny, megtört lélek, aki csak az igaz szerelemre vágyik, bár rossz tapasztalatai miatt már lemondott róla. Próbál mindenkivel kedves lenni, senkit sem megbántani. Ő a megtestesült „jó” a könyv szempontjából.
Végre egy nem idegesítő főszereplő. Igaz, néha őt is fejbe lehetne csapni egy péklapáttal, de voltak már sokkal rosszabbak…
Julia Mitchell: történetünk főhőse. Egy érzékeny, megtört lélek, aki csak az igaz szerelemre vágyik, bár rossz tapasztalatai miatt már lemondott róla. Próbál mindenkivel kedves lenni, senkit sem megbántani. Ő a megtestesült „jó” a könyv szempontjából.
Végre egy nem idegesítő főszereplő. Igaz, néha őt is fejbe lehetne csapni egy péklapáttal, de voltak már sokkal rosszabbak…
Gabriel Emerson: egy szemét professzor, aki azt hiszi mindenki felett áll és azt csinálhat, amit akar, nem számit semmi és senki. Egy nőcsábász, gonosz fickónak tartja magát – a nőcsábász igaz is…
A könyv felénél van egy hatalmas „szerepváltása”, kicsit hihetetlen, kicsit sok, de bunkó Emerson professzorból, álompasi Emerson professzorrá változik. A jelleme azért igazán különleges, mert nem tökéletes. Még azután sem, hogy megváltozik és ez annyira életszagú.
A könyv felénél van egy hatalmas „szerepváltása”, kicsit hihetetlen, kicsit sok, de bunkó Emerson professzorból, álompasi Emerson professzorrá változik. A jelleme azért igazán különleges, mert nem tökéletes. Még azután sem, hogy megváltozik és ez annyira életszagú.
Értékelés:
Kicsit félve álltam hozzá ehhez a könyvhöz, de már nagyon régóta érdekelt. Féltem, hogy nem lesz jó, mert férfi az írója, ez pedig alapvetően romantikus könyv – bocsi minden pasi írótól – és attól is féltem, hogy egy újabb Szürke ötven árnyalatát fogok olvasni. De nem! Nagyon jól megvolt írva a könyv, persze vannak benne hibák, – melyik könyven nincsenek?? – de nem „olvashatatlan” hibák. Igen, kicsit sok a könny, földre szegezett tekintet, megbántás, sértődés, sajnálkozás, bocsánatkérés, elpirulás, elsápadás, – de legtöbb a földre szegezett tekintet – viszont engem nem zavart. Feltűnt, de nem zavart.
Szerencsére nem az ágyban játszódik a könyv 90%-a – mint, ahogy a fülszövegből következtetne az ember – és, ami mégis megjelenik benne, nagyon ízlésesen van megírva, nem vulgáris, nem túl szókimondó. Ismét emelem kalapom az író előtt…
Ez a könyv nagyon megosztó, moly.hu-n sem túl jó az értékelése – nem tudom miért. Van, aki túl „nyálasnak” találja, én nem. Szóval mindenki maga döntse el, hogy el akarja-e olvasni. Én csak ajánlani tudom…
Kicsit félve álltam hozzá ehhez a könyvhöz, de már nagyon régóta érdekelt. Féltem, hogy nem lesz jó, mert férfi az írója, ez pedig alapvetően romantikus könyv – bocsi minden pasi írótól – és attól is féltem, hogy egy újabb Szürke ötven árnyalatát fogok olvasni. De nem! Nagyon jól megvolt írva a könyv, persze vannak benne hibák, – melyik könyven nincsenek?? – de nem „olvashatatlan” hibák. Igen, kicsit sok a könny, földre szegezett tekintet, megbántás, sértődés, sajnálkozás, bocsánatkérés, elpirulás, elsápadás, – de legtöbb a földre szegezett tekintet – viszont engem nem zavart. Feltűnt, de nem zavart.
Szerencsére nem az ágyban játszódik a könyv 90%-a – mint, ahogy a fülszövegből következtetne az ember – és, ami mégis megjelenik benne, nagyon ízlésesen van megírva, nem vulgáris, nem túl szókimondó. Ismét emelem kalapom az író előtt…
Ez a könyv nagyon megosztó, moly.hu-n sem túl jó az értékelése – nem tudom miért. Van, aki túl „nyálasnak” találja, én nem. Szóval mindenki maga döntse el, hogy el akarja-e olvasni. Én csak ajánlani tudom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése